Budapest - Makó 2008

sárdagasztás

Budapest - Makó 2008
A Kis Kunsági Futam

Korábban nem tapasztalt izgalmak a Budapest - Bamako hivatalos előfutamán. Másfél nap alatt 600 km offroad a Hungaroringről a Makói Hagymafesztiválra.

2008. szeptember 13. szombat
Fél hatos kelés után negyed nyolc körül sikerül befutnunk a Hungaroringen belül található Adventure Park-ba. Végre találkozunk egy-két rég nem látott ismerőssel, mint Jutasi "Magnum" Gyuri (nagyon kúl a verda), Boros "Z1" Zoli, stb. Némi várakozás után végül mégsem próbáljuk ki az off-road parkot, inkább nekivágunk a kalandnak. Annamari időközben megbarátkozik a Garmin GPS lehetetlen rendszerével, és bepötyögi azt a majd 3 oldal koordinátát, amit az itinerben megkaptunk. (Sajna Mohabát le kellett cserélnünk, mert ugyan a közúton verhetetlen, de a koordináták alapján való tájékozódás nem az ő műfaja.) Ahogy kihajtunk a ringről megjelenik mögöttünk Gyuri, ennek örömére majd fél napot együtt kocsikázunk. Hatttalmas kalandnak ígérkezik a túra, 2 perc alatt belefúrjuk magunkat a porba-sárba. Mint (magyar viszonyok között) kezdő off-roadosok, nem is hittük volna, hogy ilyen élményeket tartogat a Gödöllői dombság. Árkon-bokron, erdőn-mezőn keresztül csalinkázunk, majd leválunk Gyuriékról (ők versenyben indultak, mi túrában és nekik sokkal több pontot kell megtalálniuk, mi pedig csak szórakázunk és fergetegeset autózunk). Keményet adunk szegény házikedvencünknek, de elvégre is ezért tartjuk...:) A Gödöllői dombságot dél irányában hagyjuk el, majd kb Csömör, Sűlysáp, Nagykáta, Abony, Szolnok felől közelítjük Kecskemétet. Ragyogó idő, 17 fok, szikrázó napsütés előttünk, átláthatatlan porfelhő mögöttünk. A gép elnyűhetetlennek bizonyul. Kecskemét után a Kiskunságot keresztülszelve, nagy nehezen, tök sötétben befutunk a Kalocsa szomszédságában található Szelidi tó melletti táborhelyre. Sátordobás, "bogrács-káposzta", borocska, tábortűz, ájult elalvás.

2008. szeptember 14. vasárnap
Kirva hideg hajnalban, kb 6 fok. Reggel 7 körül kénytelenek vagyunk egy kis jóindulattal is csak közepesnek nevezhető kávéról boot-olni. Megkapjuk a mai itinert, fagyott kézzel bepötyögjük a koordinátákat, majd Annamari a pilótafülkébe ugrik, fűtést maxra, váltót D-be, és tűz. Fákon és bokrokban elhelyezett betűk és jelek, márványtáblák utolsó előtti szavai, valamint a zálogház melletti bolt neve után azt is megtudjuk, hogy a Türr István iskolában három felsőfokú képzés indul! Kisebb konvoj alakul ki, de Annamari keményen állja - szó szerint - a sarat. Vannak igen komolyan összerakott gépek, de akad egy-két olyan versenyző is, akinek feltett szándéka, hogy itt végzi ki a Fiat Unoját, avagy a Daihatsu Chamade-ját. Óriási a hangulat közepette szép lassan szétmorzsolódik a társaság. Mindenki próbálkozik, amerre tud...:) Kiskőröst, Kiskunhalast, Kiskunmajsát hellyel közzel érintve, avagy éppen elkerülve, keresztül a tanyavilágon, Sándorfalva irányából csapunk le Szegedre. A tudatlan és helyismerettel egyáltalán nem rendelkező szegedieknek üzenjük, hogy a Tiszavirág szobor az Öreg híd lábánál a rakpart melletti lépcsőnél található! Természetesen Makót sem a legrövidebb úton közelítjük, hanem valahogy árkon-bokron át Maroslele felől. Makóra 14:45-re érünk, háromnegyed órával a verseny lezárta után. Még jó, hogy túrában indultunk, így idegbaj nélkül jutott idő nézelődni, fotózgatni, tesztelni a verdát és a GPS-t. A cél a Makói Hagymafesztivál volt, ahol ezt a fergeteges másfél napot egy Lola félpléjbek koncerttel koronázhattuk meg :-)
Budapest - Makó röviden summázva: lefelé 1,5 nap és 600 km offroad, vissza 2 óra és 220 km autópálya. Sose gondtoltuk volna, hogy az unalmasnak hitt Alföld ilyen izgalmakat rejt, az meg, hogy tengersík, egy költői túlzás csupán...